Karácsonyi gondolatok

„Közeledjünk az egészen tiszta, egészen fényes Szűzhöz, hogy bevezessen Abba, akibe oly mélyen behatolt, és életünk folyamatos kommúnió, egy egészen egyszerű mozdulat legyen a Jóisten felé” (L 165) – írja Szentháromságról nevezett Szent Erzsébet nővérünk sógora testvérének, Chevignard abbénak.

„Közeledjünk az egészen tiszta, egészen fényes Szűzhöz…”

Mária egészen tiszta, egészen fényes – mondja róla Erzsébet nővérünk. Mivel tiszta, át tud hatolni rajta a fény. Tiszta minden önzéstől, önmagára gondolástól, önakarat-érvényesítéstől… Nyitott könyvként van Isten előtt: írjon belé, amit csak akar, írja belé Igéjét, írja belé minden ember üdvösségét… Legyen nekem a te Igéd szerint… Legyen mindaz, amit jónak látsz, mindaz, amit megengedsz, mindaz, ami kegyelmeiddel együtt jár…

Mária nem akart mindent előre tudni, látni, megérteni, megtervezni… Ő maga a ráhagyatkozás. Legyen úgy, ahogy te jónak látod… Mert hiszek benned, bízom benned, megbízom benned… Elhiszem, hogy a legjobbat akarod számomra, és közben gondolsz másokra is, sokakra…

A lelki élet útján az ember szíve kitágul, dilatasti cor meum – mondja Szent Terézia anyánk a harmadik lakásban, szívemet kitágítottad. Már nem csak én vagyok, hanem mindazok, akiknek az üdvözülésében segédkeznem kell. A lelki anyaság dimenziója ez. A kereszt lábánál kapja meg a Szűzanya ezt a hivatást, de már itt igent mond rá. Első igenjében benne van minden. De ennek feltétele, hogy már most egészen ki legyen üresedve önmagából. Teljesen ráhagyatkozva Istenre. Nem gondol a jövőre, nem gondol arra, hogy mit mond a szüleinek, Józsefnek, hogy mi lesz holnap… A holnapi nap majd gondoskodik magáról. Isten majd gondoskodik mindenről alkalmas időben. Most csak a most van. Most az igen ideje van, a bizalom ideje abban, aki senkit nem csap be. Mária csak rá gondol. Az ő vágyára, az ő akaratára, és kimondja: Legyen! Legyen nekem a te igéd szerint!

Erzsébet közeledett a Szűzanyához, és őt nézve levonta a következtetést: „Ha a boldogság titkát kérdeznék tőlem, azt mondanám, abban áll, hogy többé ne tartsuk számon önmagunkat, hogy állandóan megtagadjuk magunkat” (GV 4).

„Közeledjünk hozzá, hogy bevezessen Abba, akibe oly mélyen behatolt…”

Mivel egészen tiszta volt, mélyen be tudott hatolni Istenbe, amint Isten is mélyen belé hatolt. Szívéig, lelkéig, méhéig hatolt, egészen beléje költözött…

„Szeretetének és jelenlétének édessége: ez az, ami átalakít, amely megvilágosítja az életet, ez a boldogság titka!...” (L 174) – fogalmazta Erzsébet barátnőjének, kérve, hogy nyissa meg szívét az ajtóban kopogtató Barátnak.

Mária a hit, a belső élet, a rendelkezésre állás, a szeretet mintája. Bennünket is meg akar tanítani ezekre az erényekre…

„Közeledjünk hozzá, hogy bevezessen Abba, akibe ő oly mélyen behatolt, és életünk folyamatos kommúnió, egy egészen egyszerű mozdulat legyen a Jóisten felé.”

Hogy életünk egyetlen mozdulattá váljon Isten felé… Így legyen. Ámen.

*

Istenünk, az angyali üdvözletkor a te végtelen, örök Igédet úgy fogadta a Szeplőtelen Szűz, mint Isten szent temploma, melyet elárasztott a Szentlélek fénye. Engedd, kérünk, hogy példáját követve alázattal vállaljuk szent akaratod teljesítését. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Katalin Ildikó nővér